A horvát hatóságok visszahívják az összes katonát a kelet-európai NATO-erőkből, ha Oroszország és Ukrajna között konfliktus alakulna ki – közölte Zoran Milanovic elnök kedden a televízióban a TASS orosz hírügynökség szerint.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia. A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Az EU elkezdett olyan partnereket keresni, akik képesek lehetnek a blokk gázszükségletét kielégíteni. Ennek érdekében többek között az Egyesült Államokkal is tárgyalnak – írja a Bloomberg az uniós energiaügyi biztos szavaira hivatkozva.
A héten már a második találkozó zárult teljesen eredménytelenül Oroszország és a Nyugat között, ezúttal az orosz külügy és védelmi minisztérium képviselői találkoztak a NATO képviselőivel és az amerikai külüggyel. Ezen a ponton még csak remélni is nehéz, hogy az egyeztetéseknek – melyek a mai nap nagyköveti szinten folytatódnak -, bármilyen kézzel fogható eredménye lesz, hiszen a két fél követelései olyannyira ellent mondanak egymásnak, hogy nehéz lesz kompromisszumura jutni. Egyes elemzők szerint Putyin elnök nem is akar megállapodni a Nyugattal, csupán ürügyet akar teremteni egy Ukrajna elleni támadásra, arra hivatkozva, hogy „ő megpróbált tárgyalni, de nem vették elég komolyan.” Ha az orosz-amerikai találkozóknak nincs is sok értelme, elképzelhető, hogy január végén, a donyeci konfliktussal kapcsolatos tárgyalásoknak lesz valamilyen eredménye, bár erre is igencsak kevés az esély.
Az ukrán határon rendezett orosz csapatösszevonási műsor és az arra válaszként érkező nyugati irgum-burgum reakciók után Moszkva decemberben egy mozdulattal átpasszolta a labdát Washingtonnak és a NATO-nak. A diplomáciában szokatlan módon ugyanis nyilvánosan közzétett ide is, oda is egy-egy megállapodás-tervezetet. Amit egyesek tárgyalási alapnak, mások ultimátumnak, megint mások színtiszta provokációnak tekintenek. A két szöveg sarkalatos pontja az USA-vezette katonai szervezet keleti irányú terjeszkedése, s vele Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása. Egészen pontosan ennek kategorikus elutasítása. Putyin elnök így több legyet üthet egy csapásra: saját közvéleményét összekovácsolja, egyúttal felizzítja a NATO-szövetségesek közötti ellentéteket, ráadásul mindezt egy olyan kérdésben, amiben – tárgyilagosan nézve – az orosz érveket korántsem lehet félreseperni egy kézlegyintéssel.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei álláspontja szerint Oroszország bármilyen, Ukrajna elleni agressziója gazdasági szankciókat von maga után Moszkvával szemben - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a Külügyi Tanács ülését követően hétfőn.
Az elmúlt napokban több egymásnak ellentmondó hírt is olvasni lehetett az orosz-ukrán határ mentén kialakult helyzetről. Nyugati médiaforrások szerint Oroszország a tavaszihoz hasonló, jelentős csapatösszevonást hajtott végre Ukrajna határa mellett, a hírt viszont Ukrajna eleinte cáfolta, majd mégis megerősítette. Közben arról is napvilágot láttak hírek, hogy hevülni kezd a donyeci konfliktus: ismét meghalt egy ukrán katona és sokan megsérültek egy összecsapásban. Amerikai politikusok egy része több fegyvert kér Ukrajnának, Románia pedig a Fekete-tenger védelmének erősítéséért lobbizik. Nézzük az elmúlt napok legfontosabb történéseit az orosz-ukrán konfliktushoz kötődően.
November elején hírszerzési adatok szerint mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.
Több eredménytelen megállapodás után ismét a tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetése, hogy rendezzék a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktust. Az előkészítő telefonhívások már lezajlottak, hamarosan egy személyes csúcstalálkozó szervezése is megkezdődhet. Korábban mind tűzszünetről, mind pedig a konfliktus végleges rendezéséről születtek már megállapodások a szembenálló felek közt, viszont Ukrajna lakossága nem elégedett a rendezésről szóló megállapodással, Oroszország pedig köti az ebet a karóhoz, hiszen a szakadárok számára igencsak kedvező alku született.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem jöttek be Ukrajna Biden-kormányhoz fűzött reményei: hiába ápolt szoros kapcsolatot a jelenlegi elnök az ukrán kormánnyal Obama alelnökeként, sem hatalmas fegyverszállítmányokat, sem gazdasági mentőcsomagokat, sem katonai intervenciót nem sikerült eddig kicsikarni az Egyesült Államoktól a 2014 óta háborútól sínylődő országnak. Nagyon úgy néz ki, hogy az ukrán kormány megunva Amerika tétlenségét, most Kínához, az Egyesült Államok fő riválisához fordul.
Rekordmagas, 1003 milliárd forintos összeg lesz jövőre Magyarország honvédelmi költségvetése, a keretösszeg több mint 30%-a új eszközök beszerzésére, fejlesztésre megy majd el – mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Portfolio-nak. A már bejelentett eszközvásárlások mellett Magyarországnak hamarosan új vadászrepülőgépek és katonai drónok beszerzéséről is el kell gondolkodnia, illetve fontos prioritást élvez majd a személyi állomány és az infrastruktúra fejlesztése is – mondta el a miniszter. Benkő Tibor a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban beszélt a Magyar Honvédség esetleges jövőbeli békemissziókban való szerepvállalásáról is, így egy potenciális, NATO-n kívüli afganisztáni feladatkör lehetőségéről, valamint a kibertér és a pandémiás helyzet új kihívásairól és tanulságairól is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy kész ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt Moszkvában fogadni a kétoldalú viszony megtárgyalására.
Számos Twitter-posztban és nyugati hírportálon jelentek meg vélt vagy valós felvételek azokról az orosz fegyverekről, fegyverrendszerekről, melyeket az orosz haderő az elmúlt hetekben az ukrán határra csoportosított. Azt nagyjából látni lehet, hogy az oroszok jelentős mennyiségű harckocsit, páncélozott szállító harcjárművet és löveget vonultattak fel, de rengeteg félreértés, dezinformáció is terjed az állítólagos orosz csapatmozgásokról és az arra adott amerikai válaszreakciókról is.
Az orosz kormány valószínűleg nem készül Ukrajna megtámadására, csak azért mozgolódnak a határon, mert sürgetni akarják az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalási folyamatokat. 2019-ben már született egy egyezmény, amely lényegében biztosítja a Donyec és Luhanszk-térség politikai függetlenségét, Oroszország valószínűleg ennek a szakadárok számára igencsak kedvező megállapodásnak az implementációját akarja felgyorsítani. A Putyin-kormány jó eséllyel azért sürgeti a dolgot ilyen látványosan, mert minden áron el akarja kerülni azt, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, vagy hogy jelentős amerikai erő vonuljon fel a szomszédos országban.
Oroszország az "állampolgárainak védelmére" kelhet, ha Ukrajna támadást indít a Donyec-medencében - jelentette ki Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátusnak a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja. A tisztségviselő hozzátette: Ukrajna "végének kezdete lesz," ha a térségben hadműveletet kezdenek.
A Hegyi-Karabah régióba küldött orosz békefenntartók kötelékében is megjelent az RB-341V „Leer-3” elektronikus hadviselési rendszer. A komplexum gyakorlatilag a kiszemelt áldozat mobiltelefonját fordítja ellene: nemcsak pontosan fel tudja térképezni a felhasználó helyét, hanem blokkolni is tudja a kommunikációt és hamis üzenetek küldésével zavart is tud kelteni. A Leer-3-as csak csepp a tengerben: Oroszország számos hasonló e-harcászati rendszert fejlesztett az elmúlt években, olyan berendezésük is van, amely drónok fölött tudja átvenni az irányítást és olyan is, amely rakéták vezérlőrendszerét képes megbénítani. Bár az Egyesült Államok is rendelkezik néhány defenzív e-hadviselési rendszerrel, ezen a területen az amerikai vezetők is úgy gondolják, hogy le vannak maradva, az orosz eszközöket látva gőzerővel folyik most a fejlesztés a NATO berkein belül.
Bár a magyar honvédelmi képesség korszerűsítése 2014 óta zajlik, az elmúlt néhány hónapban igencsak felgyorsultak a dolgok: a kormány sorra jelenti be a rekordösszegű, több milliárd eurós, dolláros fegyverbeszerzéseket. Az ügy kapcsán sokszor kapunk a beszerzések szükségességét firtató kérdéseket, gyakran találkozunk kifejezetten azzal a kérdéssel, hogy „mégis kivel akar háborúzni Magyarország?” A rövid válasz az, hogy senkivel, a magyar védelmi képesség fejlesztése zajlik, melyre az eszközök elavultsága és a gyorsan változó európai biztonsági helyzet miatt égető szükség van. Ennél azért persze egy kicsit komplikáltabb a helyzet, megpróbáljuk röviden összeszedni a haderőfejlesztés főbb indokait.
Mivel Ukrajna egyelőre nem kész arra, hogy az európai jogrendnek megfelelő, új szerződést kössön az orosz földgáz tranzitjáról, Oroszország hajlandó a jelenlegi megállapodás meghosszabbításával biztosítani az európai fogyasztók ellátását - jelentette ki Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter azután, hogy csütörtökön Moszkvában tárgyalt Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével.
Oroszország június elsejétől leállítja és külön engedélyhez köti a szén, a kőolaj, az olajipari termékek és származékok, illetve a földgáz exportját Ukrajnába, válaszul az ellene Kijev által bevezetett legújabb szankciókra - jelentette be Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Gorkiban, a csütörtöki kormányülésen.
Eredménytelenül ért véget az EU közvetítésével Ukrajna és Oroszország között az orosz gáz ukrajnai tranzitútvonalának jövőjéről tartott egyeztető tárgyalás. A hétfői megbeszélésen született egyetlen konkrét megállapodás értelmében májusban folytatják az egyeztetéseket. Az ukránok szerint az oroszok időhúzásra játszanak.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
